Egyszerű céges bulinak indult, de ami utána következett, arra senki sem számított!

Egyik kedves visszatérő csoportunktól megkérdeztük, hogy hogyan találtak ránk, és miért minket választottak, amire a következő érdekes történetet kaptuk válaszul:

„A képzéseken felül, minden évben tartunk olyan céges rendezvényt, ami a kollégáink kikapcsolódását szolgálja, egy céges bulit, ahol kiereszthetik a gőzt! Meggyőződésünk, hogy az élményekre költött ráfordítások többszörösen megtérülnek, illetve egy céges bulinak rendkívül nagy csapatépítő ereje van!

Persze, mi is a mai divatnak megfelelően wellness szállodát választottunk, hiszen ez a módi, de ez a csapat 15%-nak bejött, a többieknek nem. Nagy szállodáról lévén szó, nem csak kizárólag mi voltunk a szállodába, így az esti bulizás alkalmával, több kellemetlenséggel kellett szembesülnünk. Egyrészt a szolgáltatások korai bezárása, másrészt, a többi vendég nyugalmának zavarása. Ütköztek az érdekeink. Mi bulizni szerettünk volna, ami hangoskodással járt, így folyamatos csitítgatásokat kaptunk a személyzettől, ami igazán kellemetlen volt. A buli tetőpontján pedig már lehetetlen volt a kollégák kedélyét, hangerejét csillapítani.

Másnap a szállóvendégek megvető pillantásával fűszerezett reggeli után elhatároztuk, hogy soha többé nem megyünk ilyen helyre bulizni.

Így találtunk Rátok (Fenyőharasztra). Pont ideális számunkra, hogy megérkezünk, belakjuk a kastélyt, ami csak a miénk!

A kajátok isteni, mindig figyeltek az igényeinkre, az esti bulizás pedig záróra nélkül bármeddig tarthat! A lenti részetek pedig valami fantasztikus!

Az is pozitívum számunkra, hogy külterületen vagytok, az Isten háta mögött :), nincs pláza, nincs város, nincs kocsma, így nem készteti semmi a csapatot csavargásra! Együtt maradunk és zavartalanul bulizunk. Számunkra Ti vagytok a tökéletes rendezvényhelyszín, ha csapatépítésről vagy céges buliról van szó!

Sokan vagyunk, ennyi embernek képtelenség megfelelni, de nálatok ez sikerült!

Mindenki alig várja már, hogy mikor lesz imét a „Fenyőbuli”!

Számunkra ez presztízskérdés!”